Mítoszok és féligazságok

Bizonyára találkoztak már olyan állításokkal, hogy “emberi fogyasztásra alkalmas” vagy, hogy “nem tartalmaz hormonokat és antibiotikumokat”, esetleg “húsalapú”. A laikust legfeljebb összezavarják az efféle kijelentések, és nem tudja, minek higgyen. Az alábbiakban arra szeretnék rámutatni, milyen könnyen félreértelmezhetőek ezek az állítások, és mennyi féligazságot tartalmaznak.

„Tápjaink nem tartalmaznak hormonokat és antibiotikumokat.”

Az USA föderális törvénye tiltja (és nagy valószínűséggel így van ez az EU-ban is), hogy az állateledeleket gyártó cégek termékeiken félrevezető dolgokat állítsanak. Például: valamelyik gyártó azt állítja, hogy csak antibiotikum és hormonmentes baromfi- és bárányhúst használ. Ez azonban nem teljesen igaz. Törvényellenes a csomagoláson azt tüntetni fel, hogy a csirkehús hormonokat nem tartalmaz. A tenyésztőknek valóban nem szabad hormonokat használniuk. Ha viszont mégis ezt akarnák feltüntetni, az azt jelentené, hogy a csirke ténylegesen nem tartalmaz hormonokat, ami viszont nem igaz, mert minden csirkében van hormon. Hogy is van ez tehát az emberi fogyasztásra alkalmas állatokkal? A levágás előtt minden állatnál tesztelni kell a hormonok, az antibiotikum és a peszticidek jelenlétét. Természetesen az eredménynek negatívnak kell lennie. Mivel ismert, hogy ezeknek az anyagoknak a szervezetből való lebontásához 3-5 napra van szükség, be is tartják ezt az időt. A levágandó állatoktól 3-5 napig megvonják ezeket az anyagokat, és csak úgy kerülnek a vágóhídra. Az én felfogásom szerint a “hormon- és antibiotikum mentes” csirkénél ennek úgy kellene kinéznie, hogy a csirke a tenyésztés alatt egyáltalán nem kap ilyen jellegű anyagokat, nem csak pár napig a levágása elött. Ez csak egy szójáték. Ám sokszor a törvényes és törvényellenesség határán mozog. Ha tényleg tisztában akar ezzel lenni, mindig kérdezze meg, tényleg BIO tenyészetből volt-e a felhasznált állat, esetleg olyan országban tenyésztették, ahol ezeknek az anyagoknak a használata szigorúan be van tiltva. Készüljön fel azonban arra, hogy az ilyen termékekért mélyebbre kell nyúlnia a pénztárcájába.

vagy:

"Emberi fogyasztásra alkalmas alapanyagokból gyártva.”

Gyorsan és egyszerűen megcáfolható állítás, mivel a kutyatápok húslisztet tartalmaznak. Kitalálja, miért? Butaság azt gondolni, hogy létezik emberi fogyasztásra alkalmas csirke- vagy barányhúsliszt. Nem ismerek olyan éttermet, ahol marhahúslisztet lehetne rendelni sültkrumplival. A feldolgozandó hús lehet emberi fogyasztásra alkalmas, hiszen intézmények által ellenőrzött tenyészetekből származik. A húsliszt viszont egy teljesen más termék. A húsliszteket különféle kategóriákba sorolhatjuk, abból kiindulva, mennyi fehérjét és nyershamut tartalmaznak. Ezzel arányos a termék ára is. Némelyek minősége valóban kitűnő. Például az általunk használt bárányhúslisztet Új-Zélandról importáljuk, mivel magas fehérjetartalma mellett kevés nyershamut tartalmaz (70% fehérje és 8% nyershamu). A hús kicsontozásánál felmaradt csontok, porcok (a húsliszt egyik összetevője) lényegében húsipari melléktermékek (minden bárányból, csirkéből és szarvasmarhából készített húsliszt tartalmazza, mivel az emberi fogyasztásra szánt kicsontozott csirkemellek, steakek, tiszta húsok maradékait így lehet tovább hasznosítani). Ez valószínűleg az országban kapható legdrágább és legjobb minőségű bárányhúsliszt, amely friss, magas vértartalmú belsőségekből van gyártva, amivel biztosítva van a magas aminosavtartalom. Ráfoghatjuk azonban, hogy “emberi fogyasztásra alkalmas”? Ugyan már! A bárányhúslisztek legtöbbjének magas protein (50%) és alacsony nyershamu tartalma van. A beszerzőink hosszadalmas válogatásánál 6 különböző gyártót teszteltünk, míg a jelenlegi új-zélandi mellett döntöttünk, mint már említettem, magas fehérjetartalma miatt.

„Mi van azokkal a tápokkal, amik “tiszta húst tartalmaznak”?“

Ez egy nagyon jó kérdés! Tudni kell, hogy csak nagyon kevés olyan malom létezik, amely képes feldolgozni a nyers húst! Számos olyan gyártó van, amely az összetevők között húst tüntet fel, de valójában húslisztet használ. Azok közül, akik képesek tiszta nyers húst használni, viszont még kevesebb az olyan, aki az Ön elvárásait is tudja teljesíteni. Általában mechanikusan kicsontozott húsról van itt szó, amelyhez vizet adnak, s ez a massza megy az extrudáló gépbe. Ez viszont annyit jelent, hogy ha a húsnak van 78% természetes nedvességtartalma, amit a víz hozzáadásával 90%-ra emelnek, a főzés következtében ez 10%-ra csökken. Ebből következik, hogy ha 30% ilyen alapanyaggal kezdünk dolgozni, ebből a gyártás végén csak 3,3% szárazanyagot kapunk. A fehérjetartalom növeléséhez ebben az esetben más fehérjeforráshoz kell nyúlni. Ezért van, hogy sok gyártó olcsóbb, növényi eredetű fehérjeforrásal igyekszik pótolni a fehérjetartalmat. Ellentétben azonban sokan (beleértve magamat is) az állati eredetű fehérjéket helyezik előnybe, ami azt jelenti, hogy húslisztet adnak a táphoz, ami így megcáfolja az állítást, hogy a táp 100%-ban emberi fogyasztásra alkalmas összetevőkből van.

Kérdezheti, mi van a többi összetevővel?

A barna rizs, amit Timberwolf Organics receptúránkban használunk, ugyanaz, mint amit az üzlet polcain talál. Teljesen tiszta, és egyforma azzal, mint amit vásárol. Egyedüli különbség, hogy a csomagolásán nincs feltüntetve: FDA által ellenőrzött. Az általunk használt zab szintén kivételes minőségű, magas linolsav és alfa-linolénsav tartalommal. Ez szintén ugyanaz a zab, mint amit az élelmiszeriparban használnak. Nehéz lenne elhinni, hogy a mezőgazdászok külön termőföldeken termelnék az emberek és az állatok részére a zabot. Amit itt próbálok megmagyarázni, az csak az, hogy nehéz elhinnem, miért fizetnének a gyártók a nyersanyagért 5-szörös árat csak azért, hogy ez FDA által ellenőrzött, tehát emberi fogyasztásra alkalmas legyen. Íme egy példa: A baromfizsírt egy olyan gyártótól veszem, amely egy levesgyártó cégnek is szállít. Ha megveszek egy ciszterna FDA védjegy nélkülit, 0,11 USD-t fizetek érte fontonként. Ha kevesebb mennyiséget akarok venni, annak már védjegyesnek kell lennie, viszont az ára fontonként 0,58 USD, annak ellenére, hogy ugyanarról a termékről van szó. A csirkezsírt nevezhetjük emberi fogyasztásra alkalmasnak, én ezt mégsem tenném. Sok olyan összetevő van, amire ezt ráfoghatjuk, számos gyártónak még bizonyítványa is van rá, hogy termékük organikus, ám a fent leírt logika alapján nem jelenthetjük ki egyértelműen, hogy emberi fogyasztásra alkalmas, mivel nem fogyasztjuk. Ezt csak olyan gyártó teszi, akinek a nyereség az elsődleges szempont, és ezúton teremt alibit magának, hogy termékeit fölülárazza.

Másik példa: egy kamion (cca 40 000lbs, 1lb=0,45kg) fagyasztott brojler csirke, melynek fontonkénti ára 0,45 USD. Ha a tápszergyártó saját maga akarna csirkehúslisztet gyártani ebből a nyersanyagból, anyagilag ez számára megengedhetetlen lenne. A csirkehúsliszt általában mechanikusan lefejtett csirkehúsból készül, amelyet hatalmas kádakba raknak. Ezek állandó hőmérséklete és ph-szintje folyamatosan ellenőrzött, így adagolják hozzá az enzimeket, hogy folyékony állagú massza keletkezzen. Ebből különféle szárítási technológiákkal száraz port hoznak létre. Térjünk azonban vissza a 0,50 USD/lb árú kamionnyi brojler csirkéhez. 1 kilogramm csirkehúsliszt előállításához több kilogramm csirkehús szükséges. Ha képletbe helyettesítjuk, 7 font csirkehús x 0,50 UDS = 3,50 USD fontonként (0,45kg). Ha 50% csirkehúslisztet használok, akkor 4 USD/2 = 2 USD-be jön ki a tápszer fontja (0,45kg). És ez természetesen csak az alapanyag! Nem számoltam még a gyógynövényeket, olajat, probiotikumokat, stb.

Vannak olyan egyszerű kérdések, amelyek megválaszolásakor egyértelműen világossá válik, milyen jellegű táppal van dolgunk?

„Milyen arányban tartalmaz a táp állati eredetű húslisztet?” vagy „A fehérjék hány százaléka állati eredetű?” vagy „Milyen mennyiségű állati eredetű húslisztet használt fel 1 tonna táp gyártásához?” Valószínűleg a gyártók nagy többségétől nem kapna választ, hiszen ez a recepttel kapcsolatos titkos információ. Mi 48-52% csirke-, bárány-, ill. halhúslisztet használunk az összsúlyhoz viszonyítva, vagy 900-1100 libra (1lb= 0,45kg) egy tonna száraztápra. Az általunk felhasznált fehérjék 91%-ban állati eredetűek. Mindig dehidratált húsról, ill. húslisztről beszélünk, nem húsról. Ha valaki azt állítja, hogy 1000 lb húst használt 1 tonna táp gyártásához, tudatosítani kell, hogy tápérték szempontjából ez a tömeg 200 lb húsliszt tápértékével egyenlő. Fontos figyelembe venni a kalciumtartalmat is. A minőségi dehidratált csirke-, bárány, ill. szarvasmarhahús kalcium tartalma kb 4-5% (speciális húsliszt alacsony nyershamu-tartalommal, melynek ára háromszorosa az átlagos húslisztnek). Ha a gyártó 50% állati eredetű húsliszt felhasználásánál 1,2% kalciumtartalmat deklarál, egyértelmű, hogy valami nincs rendben. Lehet, hogy valamilyen „speciális” matematika szerint ez helyes… Az egyedüli ok, hogy ez a kijelentés miért sántít, az ilyen előállítás egetverő költségei. Természetesen állíthatják, hogy több húslisztet használnak, ennek azonban meg kellene mutatkoznia a granulátum színén, aminek nagyon sötétnek kellene lennie.

Bízom benne, hogy ezek az információk segítségül szolgálnak a megfelelő táp kiválasztásánál. Remélem, hogy legalább részben sikerült megválaszolnom felmerülő kérdéseiket. Amennyiben nem egyezik véleményünk, tiszteletben tartom, nem várom el, hogy feltétlenül egyet értsenek filozófiám minden részletével.

Mark Heyward, a Timberwolf Organics alapítója